A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) márciusban és áprilisban vármegyei beszámoló közgyűléseket tart, amelyeket vállalkozói fórumokkal kötnek össze. Az országos rendezvénysorozat március 25-én Veszprémbe érkezett.
„A mostani időszaknak a legnagyobb kihívása a bizonytalanság, ami ez ugyanúgy érinti az önkormányzati világot, mint a vállalkozásokat” – mondta köszöntőjében Porga Gyula, Veszprém polgármestere. Hozzátette: „talán soha nem voltunk ennyire rákényszerítve az együtt gondolkodásra, mint a mai körülmények között. Ez az a tartalék, ami összeköti az önkormányzati, a vállalkozói és az egyetemi szférát”. A polgármester úgy látja, nemcsak a kihívásokat kell a lehető legpontosabban definiálni, hanem azokra közösen kell választ adni.
Sövényházi Balázs, Nemesvámos polgármestere, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém vármegyei elnöke köszöntőjében arról beszélt, a kamara több szakmai érdekképviseleti szervezet tömörülése, amely három területtel rendelkezik, mint a növény- és állattenyésztés, valamint a kertész- és gyümölcságazat. Külön kiemelte a szőlő- és borágazatot, megemlítve, hogy Veszprém vármegyében négy borvidék található. A kamarai munka fontos területe a vidékfejlesztés, a hangsúly ma az agroturizmus mellett az erdészeten van. „Vertikálisan és horizontálisan is támogatjuk a tagjainkat, együttműködésre ösztönözzük őket” – mondta. A 24 vármegyei falugazdász legfontosabb feladata a helyi őstermelők segítése, főként a területalapú állatjóléti támogatások terén. Felhívta a figyelmet, hogy jelenleg a járványok jelentik az agrárium számára a legnagyobb problémát, komoly károkat okoz a száj- és körömfájás, az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza. Arról is beszélt, hogy a fiatal munkavállalókat nem lehet elérni vagy megtartani, ezért jelentős számú külföldi, főként a Fülöp-szigetekről érkezett dolgozót kell alkalmazni.
Eppel János: Semmihez sem hasonlítható az elmúlt öt év
A VOSZ elnöke, Eppel János előadásában emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb önkéntes tagsággal rendelkező érdekképviselet már negyedik éve tart vállalkozói fórumokat minden vármegyében. Ennek részeként az éves vármegyei beszámoló közgyűlések mellett találkoznak a helyi vállalkozásokkal is. „Szeretnénk minél hatékonyabban képviselni a vállalkozókat. A most már minden vármegyében elérhető vállalkozásfejlesztési irodáink legfontosabb feladata, hogy legyen olyan hely, ahol lehet találkozni, és ahol hozzáértő, profi tanácsadókkal lehet személyes kapcsolatot kialakítani” – mondta. Eppel János szerint az elmúlt öt év semmihez nem hasonlítható, hiszen a Covid-járvány, a háborús helyzet, és ennek következtében a nemzetközi szállítási láncok megszakadása, az infláció, az energiaválság, a banki kamatok emelkedése, a gazdasági recesszió olyan helyzetet teremtett, amely miatt a vállalkozások nehezen tudták tervezni üzletmenetüket, működésüket.
„Azon vállalkozások számára, amelyek fejlődni szeretnének, mára nagyon fontossá vált a saját eszközeik maximális kihasználása, a szoros partneri kapcsolat, valamint az együttműködés a hatóságokkal” – hangsúlyozta az elnök. Hozzátette, a tervezésnek mindig van egy racionális és egy érzelmi része, amelyben a VOSZ-ra partnerként lehet számítani. Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államok és Kína gazdasága, csökkenő mértékben, de továbbra is növekszik, ugyanakkor Európa és az Európai Unió gazdasága jelentősen lelassult, ami a magyar gazdaságot érzékenyen érinti.
„Magyarország számára a gazdasági növekedést a belső fogyasztás, a beruházások, valamint az export pozitív elmozdulása teremtheti meg” – tette hozzá, arra is felhívva a figyelmet, hogy az exportképességet jelentősen befolyásolhatják az autóipart érintő amerikai és német kormányzati intézkedések. Kiemelte az energiaárak alakulását befolyásoló tényezőket, amelyeknek fontos üzenete, hogy továbbra is törekedni kell az energiafüggetlenségre, a hazai zöldenergia-termelés növelésére. Kitért a csökkenő beruházásokra, amelyek jelentősen elmaradnak a 2020-2021-es évek eredményeitől. Többek között ezek miatt van a vállalkozói üzletihangulat-index, a VOSZ negyedéves Barométer-kutatása eddig nem tapasztalt alacsony szinten.
„A vállalkozások hangulata a 2024-es adatok alapján negatív volt, innen startoltunk 2025-ben, ám a januári adatok szerint továbbra is alacsony a belső fogyasztás és a beruházások mértéke, fennáll az exportbizonytalanság, valamint sokakat aggaszt az infláció” – mondta. Az idei gazdasági előrejelzésekben is sok a bizonytalanság, 2025-re a GDP-növekedés 2,5-3,5 százalék közöttire prognosztizálható. Eppel János kiemelte, hogy az összességében már több, mint 60 ezer főt tömörítő tagvállalkozásoknak a VOSZ országos vállalkozásfejlesztési irodahálózatával gyors, hatékony, vállalkozásbarát szolgáltatásokat kíván nyújtani, nagyrészt a VOSZ alapítójáról elnevezett Demján Sándor Programban való részvétellel, a kedvező kamatozású Széchenyi Kártya Program termékeivel, a saját fejlesztésű VOSZPort applikációval, valamint ESG-támogatással.
A VOSZPorttal kapcsolatban az elnök aláhúzta, az volt a cél, hogy a vállalkozások az összes adminisztrációs ügyüket, az összes bejelentési kötelezettségüket, NAV-ügyintézéseket, CRM-feladataikat egy digitális platformon tudják intézni. Bejelentette, további fejlesztéseket terveznek az applikációban, elsősorban digitalizációs és mesterséges intelligencia területen. A vállalkozásfejlesztési irodákon keresztül folyamatosan új termékekkel találkozhatnak az ügyfelek, nemrégiben például arról született döntés, hogy lízing- és biztosítási termékek is elérhetőek lesznek.
A VOSZ – az előzetes kutatások és az ötéves stratégiája mentén – négy különböző területen (pénzügyi források megteremtése, munkaerő-menedzsment, vállalkozói képességek fejlesztése, energiaszektor) kínál megoldásokat a vállalkozásoknak.
„A kialakult nehéz helyzet miatt a VOSZ megad minden segítséget a hazai vállalkozásoknak, a lehető legszélesebb eszköztárral, forráslehetőségekkel, tanácsadással” – jelentette ki Eppel János.
A segítség az országosan működő VOSZ-irodahálózaton keresztül érhető el, ami egyfajta dimenzióváltás a szervezet életében.
A legnagyobb foglalkoztatottságot Veszprém vármegyében regisztrálták tavaly
Az inflációt és a munkaerőpiaci helyzetet nevezte a legfontosabb kérdésnek Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet gazdaságkutatási igazgatója, a VOSZ társelnöke. Előadásában az Intézet kutatásaira alapozva mutatta be Veszprém vármegye és Magyarország gazdasági helyzetét. Az infláció idén várhatóan 4-5 százalék körül alakul, arra számítanak, hogy márciusban éri el a csúcspontot, de év végére megint nőhet. Jelenleg elsősorban a háztartások fogyasztása erősíti a folyamatokat, de a fogyasztás nem egyenlő a kereskedelmi forgalommal. „2024-ben elsősorban a kiskereskedelemmel voltak problémák, és nem a fogyasztással” – húzta alá. A változatlanul feszes munkaerőpiacon az látszik, hogy a foglalkoztatottság némileg csökken, a munkanélküliség pedig emelkedik, az országos átlag 4,4 százalék.
„Ezzel együtt a legnagyobb foglalkoztatottság tavaly Veszprém vármegyében volt 80,7 százalékkal, ez több, mint 2 százalékkal meghaladja az országos adatot, miközben a munkanélküliség 2 százalékra zsugorodott” – emelte ki Kozák Ákos. A helyi vállalkozások 78 százaléka önálló, ami a következő évtizedben várhatóan már nem így lesz. A mintegy 60 ezer helyi vállalkozásból a legtöbben, majdnem ötödük, az agráriumban dolgozik. Egyedül az egy lakosra jutó beruházási érték tekintetében van lemaradva a vármegye az országos átlagtól (571 ezer forint, illetve 971 ezer forint), de a szakértő lát fejlődési lehetőséget. Az alkalmazottak mintegy harmada a feldolgozóiparban helyezkedett el, míg egynyolcada a kereskedelemben.
Díjmentes energetikai tanácsadás május végéig
„Gyakorlatilag minden nap csúcsot döntünk mind energiafogyasztásban, mind energiatermelésben, ami különösen fontos a kkv-k esetében” – mondta előadásában Kovács Attila, a VOSZ Energetikai Szekciójának szakértője, a Walker and Weights értékesítési vezetője, bemutatva a VOSZ Vállalkozói Energiatudatosság Fejlesztése Programját. A kkv-k számára fontos, hogy információhoz jussanak az energiahatékonysági beruházásokat támogató pályázatokról. „A VOSZ kiemelt célja, hogy a vállalkozások számára elérhetővé tegye az energetikai szolgáltatásokat, mindezt úgy, hogy könnyen átlátható legyen, adatalapon, gyakorlatilag egyablakos rendszeren keresztül” – emelte ki. Az együttműködések során felmérik az energiafogyasztást a vállalkozásoknál, majd javaslatokat tesznek az optimalizációra – mindezt a VOSZ-tagoknak díjmentes tanácsadásként biztosítják 2025. május 31-ig.
Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja elsősorban a vállalkozások és az egyetemek közötti piaci együttműködésekről beszélt. „A mai egyetemek már nem elefántcsonttoronyban élnek, idővel meg kellett tanulniuk, hogy gazdaságfejlesztési tényezőként is működjenek” – emelte ki. Minden egyetemi projekt annyiban sikeres, amennyi ebből a gazdaságban és a társadalomban hasznosul. Éppen ezért keresik a kapcsolatot a vállalkozásokkal, különböző kutatás-fejlesztési együttműködések keretében. „Azt javaslom, a vállalkozások ne essenek abba a hibába, hogy azt gondolják, adott területen ők rendelkeznek a legtöbb tudással. Az „out of the box” gondolkodás sokkal üdvözítőbb a mai világban, ezért a vállalkozások keressék az egyetemekkel a kapcsolatot” – hangsúlyozta a kancellár.
Az esemény zárásaként Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese, Veszprém vármegyei elnöke számolt be szervezetük teljesítményéről. Említést tett a munkaerőpiacról, arra bíztatva a vállalkozásokat, hogy növeljék a hatékonyságot, fejlesszék a cégüket, nyissanak a mesterséges intelligencia felé. Közölte: a VOSZ jelentősebb erőforrásokat fog mozgósítani a vállalkozások MI-képzésére. Ennek szellemében április 10-én a Pécsi Tudományegyetem Tudásközpontjában rendezik meg a VOSZFESZT-et, a III. Vállalkozói Szabadegyetemet, amely idén a mesterséges intelligencia kérdéseire fókuszál jeles szakértők interaktív előadásaival
