A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) vármegyei szervezetei 2024-ben márciusban és áprilisban tartják éves rendes beszámoló taggyűléseiket, melyekkel egyidőben vállalkozói fórum és országos elnöki látogatásokra is sor kerül. A vállalkozói fórumok célja, hogy a VOSZ tájékoztatást adjon 5 éves új stratégiájának és cselekvési programjának eddigi eredményeiről, a szövetség aktuális gazdaságpolitikai kérdésekre adandó válaszairól, valamint a vármegyei VOSZ-szervezetek beszámoljanak 2023-ban végzett munkájukról.

A sorozat következő eseményére Veszprémben került sor március 21-én.

Porga Gyula, Veszprém polgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy egy közösség akkor tud nagyokat álmodni, ha nemcsak a lába elé néz, hanem sokkal messzebbre tervez. Jó példa erre, amikor belekezdtek a „Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa” programba, amelynek sikere nagyban köszönhető a helyi vállalkozóknak is. „Mozgalmas év van mögöttünk, sok fejlesztést fejeztünk be, a munkát ugyanilyen lendülettel folytatjuk. Változatlanul az a cél, hogy Veszprém csak olyan beruházásokba kezdjen, amelyeket stabilan, sikeresen tud végrehajtani, és azoknak hosszú távú haszna lesz. Ehhez bátorság kell, és nem csak az önkormányzat, hanem az üzleti lehetőségeket észrevevő bátor vállalkozók részéről is. Kölcsönös bizalom és közösségépítés nélkül ez nem megy. Nem lesz könnyű év 2024., de nyitottsággal és a vállalkozókkal folytatott párbeszéddel az idei feladatokat is sikeresen megoldjuk” – mondta Porga Gyula.

Dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója a magyar gazdaság és a régió kilátásairól tartott előadást. Mint mondta: Magyarország 2023 negyedik éves alapon számított negyedéves GDP-növekedése (0,4 százalék) az EU középmezőnyébe tartozik, azonban a negyedéves dinamika és a decemberi exportadatok aggodalomra adnak okot. Az uniós források elapadása és a költségvetés kifeszített helyzete miatt állami beruházások jelentős része késlekedik. A magas kamatok miatt jelentősen visszaesett a háztartások beruházási aktivitása, ami negatívan hatott a vállalkozások teljesítményére is. A vállalkozások beruházásai például 12,1 százalékkal csökkentek 2023 harmadik negyedévében a 2022 harmadik negyedéves adathoz képest. A munkaerőpiac továbbra is feszes, igaz, már csökkenő mértékben. Az idei második félévtől már a reálbérek növekedése várható. Az Egyensúly Intézet szerint az infláció év végére 4,4 százalék lehet. Az euró árfolyama idén 394-401, jövőre 408-418 forint lehet. A munkanélküliséget idén 3,9, 2025-ben 3,7 százalékra prognosztizálja az Intézet. Az Egyensúly Intézet Település Indexe alapján 2014-2021. között mért fejlődésben az első 5 helyen Veszprém, Helyető, Balatonhenye, Várpalota és Ábrahámhegy áll. A legjelentősebb projektek közül dr. Kozák Ákos kiemelte Ajkán az új ipari csarnok építését, Balatonakalin a településüzemeltetési épület építését, valamint Balatonfüreden az Aranyhíd strand projektet 807 millió forint értékben.

A szövetség új stratégiájának 2023-2024-es megvalósítása

Eppel János, a VOSZ elnöke előadását azzal kezdte, hogy a VOSZ független, érdekvédelmet ellátó szervezetként, a hagyományokra építve, de a kor kihívásaira és követelményeire válaszolva végzi munkáját és aktualizálja szolgáltatásait. Kiemelte, hogy a VOSZ mind országosan és vármegyei szinten is a vállalkozói közösség építőjeként tehet a legtöbbet a vállalkozások sikeres működéséért.  A VOSZ tavaly ünnepelte működésének 35. éves évfordulóját, ezen idő alatt, egyfajta híd szerepet töltött és tölt be ma is a vállalkozók és a mindenkori kormány között, amely minden körülmények között a társadalmi párbeszédre épül. „A VOSZ vezetősége ezt a tradíciót kívánja folytatni, mert továbbra is abban hiszünk, hogy a mindenkori kormánnyal folytatott őszinte, nyílt párbeszéd az egyetlen út, amely sikeresen és hatékonyan működik” – húzta alá. A 35 év alatt mind a szövetségben, mint a tagvállalatoknál felhalmozódott szakmai tudást és tapasztalatot felhasználni a szövetségen belüli közösségek, vármegyei szervezetek, tagozatok, szekciók feladata mind országosan és helyi szinten is. Az érdekvédelmi tevékenységen és a Széchenyi Kártya Program működtetésén túl a VOSZ tavaly több új szolgáltatást vezetett be a vállalkozások mindennapjainak megkönnyítése érdekében, és azokat folyamatosan kutatja, vizsgálja és fejleszti.

2024-ben továbbra is fontos az aktivitás és szervezettség: konkrét ügyek és projektek mentén sokkal többet kell kihozni a közös munkából, amelyre az előbbiek miatt képes a VOSZ. „Akkora kihívások elé nézünk, hogy ezekre a korábbi eszközrendszerünk már nem lesz elég, meg kellett újulnunk, nagyobb együttműködésre, összefogásra van szükség, szervezett formában. Nem egyedül vagyunk a világban, egy közösség tagjai vagyunk” – húzta alá Eppel János. „Nem elég, ha tudjuk, hogy miben vagyunk jók, azt másokhoz is el kell juttatnunk, mert a VOSZ jó márka” – jelentette ki.

A VOSZ legsikeresebb szolgáltatása a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen működtetett Széchenyi Kártya Program a 21 év alatt 7800 milliárd forint kihelyezett forrás, több mint 480 ezer hitelszerződés önmagáért beszél. A kibővített program folytatódik, a következő évekre is garantálja a kormány a működését, ezzel rengeteg vállalkozás fejlődését lehet biztosítani. Az elnök kiemelte, nagyon fontos, hogy a vármegyei vállalkozásoktól is érkezzenek témák, javaslatok, meglátások, amelyeket megvizsgálva, elemezve a VOSZ felkarolhat és képviselhet a szükséges fórumokon, hiszen a win-win helyzet erősítése változatlanul elsődleges cél.

A szövetségnek van válasza az aktuális kérdésekre és kihívásokra is, amelyeket a vállalkozások már egyre kevésbé kerülhetnek ki, mint a fenntarthatóság kérdése és az ESG témakörre. Az új kihívások kezelésére az összefogás és együttműködés az egyik legfontosabb válasz, így nagyon fontos, hogy nem csak a központban, de a vármegyékben is aktív, erős szervezetek és közösségek működjenek, amelyek mind az irodahálózat kiépítése és meglévő irodák fejlesztése lehetőséget ad országszerte a helyi vállalkozások számára közvetlen kapcsolatba lépni a szövetséggel. „Továbbra is várjuk a megyei szervezetek, vállalkozók ötleteit, meglátásait, javaslatait, amelyekből merítkezni tudunk” – mondta Eppel János.

Perlusz László, a VOSZ főtitkára előadásában tájékoztatta a résztvevőket a VOSZ érdekvédelmi munkájának kutatási hátteréről és konkrét területeiről. Kiemelte, hogy a KSH adatai alapján ma Magyarországon 1 millió vállalkozás működik, amelyek nagy része a közép-magyarországi régióban található, de meg kell adni a lehetőséget a vármegyék vállalkozásainak is, hogy egyre jobban bekapcsolódjanak a gazdasági vérkeringésbe és a szervezet életébe is. Ezt a célt szolgálják a vármegyei közgyűlésekkel egybekötött vállalkozói fórumok és országos elnökségi részvétel is, továbbá előkészítés alatt áll egy olyan módosítás, amely után a vármegyékben telephellyel rendelkező cégek a vármegyei szervezet és szövetségi munka részeseivé válhatnak. A főtitkár kiemelte, hogy 2023-ban indult az Egyensúly Intézettel közösen a VOSZ Barométer üzleti hangulat index felméréssorozat a VOSZ-tagvállalatok körében (összesen 25 ezer aktív tagi közösség), amely nagyon értékes adatokkal segíti a VOSZ munkáját, jelezve azt is, hogy milyen területre kell koncentrálni. Jelentős eseményként még elmondta, hogy 2023-ban a magyar Parlament december első péntekét a Magyar Vállalkozók Napjává, hivatalosan is jeles nappá nyilvánította 170 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, amely a tavalyi jubileumi évben a vállalkozók munkájának és társadalmi szerepének méltó elismerése volt.

A kereslet, a megrendelések és a beruházások növelése 2024-ben elsődleges érdek, ehhez a hitelezési lehetőségek további bővítésére is szükség van. Perlusz László kitért arra is, hogy a vállalkozói közösség üdvözölte a kamatok csökkentését, de szerinte a jelenlegi inflációs és gazdasági folyamatok indokolnának egy jelentősebb csökkentést, amely további bővülésre és fejlesztésekre ösztönözné a magyar kis-és középvállalkozói szektor egészét.

Stratégiai cél, hogy a vállalkozások hatékonyságnövelését segítsék különböző szolgáltatásokkal, amelyek közül kiemelkedik a VOSZPort, a digitális vállalkozói vezérlőpult, amely a számlázástól a céginformációs lekérdezésig, az elektronikus aláírásig, kkv-minősítésig sok mindenben segít immár a mesterséges intelligencia alkalmazásával. Egyúttal bejelentették, hogy vállalkozásfejlesztési tanácsadó szakember kezd dolgozni minden vármegyében a következő negyedévtől kezdve, a Széchenyi Kártya Programot koordináló kollégával közös irodában. A kkv-kat kívánják összehozni szolgáltatókkal, például képzési vagy kontrolling területen – ezzel is bővítve a VOSZ szolgáltatási portfólióját. A közeljövőben a VOSZ kiemelten foglalkozik majd az induló és a 0-5 éves vállalkozásokkal is, mert a jelenlegi 50 százalékos lemorzsolódáson javítani kell.

Gazsi Attila, a VOSZ országos elnökhelyettese, a Veszprém Vármegyei Szervezet elnöke beszámolójában külön kiemelte, hogy a tavalyi rengeteg munka és sok rendezvény között a vármegye és a VOSZ egyik legrangosabb eseménye a Prima Díjátadó gála volt. A hagyományt természetesen idén is folytatják, a gálát november 8-án rendezik majd meg. A vállalkozók megbecsülése az elmúlt években sokat változott, szerencsére pozitívan, de változatlanul fontos, hogy minél többen megismerjék és elismerjék az egyáltalán nem könnyű vállalkozói létet. Ehhez még több energiát kell fektetni a marketingmunkába, a kommunikációba. A VOSZ egy év alatt látványosan fejlődött ezen a téren, Magyarországon egyre többen tudnak érdekvédelmi munkájáról, az együttműködés fontosságáról. A VOSZ helyben és országosan is partnerséget kínál azoknak, akik szerepet vállalnak a közös építkezésben. „Az a cél, hogy minden vállalkozó megértse a bonyolult folyamatokat is, ezért április 25-én például a VOSZ Veszprémben, a Pannon Egyetemen konferenciát szervez az ESG-ről” – mondta az elnökhelyettes -vármegyei elnök.

Gazsi Attila bejelentette, hogy a vármegyei vállalkozókkal való kapcsolattartáshoz Veszprémben főirodát nyitnak vállalkozófejlesztési tanácsadó foglalkoztatásával, így egyfajta vállalkozói „forródrótot” építenek ki. Gazsi Attila biztos benne, hogy a Széchenyi Kártya Program sikeresen folytatódik 2024-ben is, amely bár nem lesz könnyű év, hiszen a munkaerőpiacon is maradnak bizonytalanságok, de a nehézségeken át fognak lendülni, és az év második fele már jobb lesz.